Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Intézménymutató: Mihály Angyal Légiója

1995. július 14.

Júl. 15-én nyílik meg a Kárpátokban, a Bucsecs hegységben, Padinán az első vasgárdista tábor, amelyet bukaresti Horia Simon, nagyszebeni Mota és Marin, valamint a chisinaui Kapitány vasgárdista sejtek szerveztek a fiatalok számára. Nemrég tömegesen elzarándokoltak Corneliu Zelea Codreanu meggyilkolásának színhelyére, ahol elénekelték a vasgárdista himnuszt /nem tiltották be, mint a magyar himnuszt/. Serban Suru fizikatanár többször megpróbálta bejegyeztetni a Mihály Arkangyal Légiója- Horia Sima Fészek nevű szervezetét. A bejegyzést nem engedélyezték, de a hatóság nem tesz semmit a fasiszta megnyilvánulások és szabad szervezkedésük ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./ A táborban vasgárdista "veteránok" mesélnek emlékeikről. A tábor bejáratánál ott lesz a Vasgárda jelvényével ellátott zöld román fasiszta zászló is. /Magyar Hírlap, júl. 15./

1996. július 3.

Bukarest Északi Pályaudvarának közelében egy épületen tábla jelezte: Mihály Arkangyal Légió Horia Sima Klubja. A táblát levették, de a klub maradt. - A Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kapcsolatos lehallgatási botrány kapcsán kiderült, hogy a Corneilu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párt az SRI-vel párhuzamos információs struktúrát épített ki, a verőlegények sem hiányoznak a párt házatáján. Serban Suru, a Horia Sima Klub vezetője kijelentette, hogy bepereli az SRI-t. "Természetesen lehetőséget adunk számukra, hogy megjavuljanak, de ha továbbra is makacskodnak, törvény elé visszük a dolgot." - mondta. Az alkotmány ugyan tiltja a fasiszta pártok, csoportosulások működését, a valóság mégis más. /Asztalos Viktor: Arkangyalosok és nagyromániások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1997. május 1.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1998. január 19.

A kolozsvári székhelyű Mihály Arkangyal Keresztény Akció Szövetsége román szervezet és a Sarmisegetuza Alapítvány jan. 13-án Kolozsváron gyászmisét tartott a legionáriusok által mártírnak tartott Ionel Mota és Vasile Marin emlékére. Nevezettek a Mihály Arkangyal Légió vezetőségi tagjai, akik Franco oldalán részt vettek a spanyol polgárháborúban és ott életüket vesztették. Egyesek szerint halálukban közrejátszott Ion Zelea Codreanu vasgárdista, fasiszta vezér, aki így akart megszabadulni két riválisától. A gyászmisét a feléledő legionárius mozgalom élére álló Liviu Branzasi ortodox pap mondta. /Mozgolódnak a neo-vasgárdisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1999. július 2.

1927. június 24-én alakult meg a 'Mihály Arkangyal' Légiója. Annak idején, fénykorában, a mai állítások szerint mintegy 1 000 000 tagja volt. Ma, 72 évvel késõbb - sajtójelentések szerint - Bukarestben valamivel több mint 100 legionárius szimpatizáns gyûlt össze meghallgatni Catalin Zelea Codreanut és Nicanor Zelea Codreanut. Az elõbbi testvére, a második unokája a legendás "kapitánynak", Corneliu Zelea Codreanunak, aki nevével a mai napig is fémjelzi ezt a fasiszta jellegû mozgalmat. - A Romániai Legionárius Mozgalom vezetõje, Serban Suru Kolozsváron kijelentette: "Reméljük, nem telik el sok idõ, és a legionáriusok hatalomra kerülnek". Jún. 25-én összegyûltek a kolozsvári legionárius szimpatizánsok, az újságírókat leszámítva 32-en. Késõbb még csatlakozott hozzájuk 6 személy. A találkozó szervezõje a "Sarmisegetuza" - 1999 Kulturális Alapítvány volt. A Bukarestbõl érkezett Serban Suru legionárius líder majdnem egyórás beszédében elmondta, hogy a legionárius mozgalom ereje a múltba nyúló legendájában van. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg a legionárius mozgalomnak nincs még 2000 tagja sem. /Csomafáy Ferenc: Az Arkangyal hamiskás mosolya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2000. április 22.

Ápr. 21-én Bukarestben a Mihály Arkangyal Légiósai nevű szervezet tartott sajtótájékoztatót, központi témájuk az alkotmány módosítása volt. A legionáriusok szerint a választási kampány valamennyi jelöltjének a választóval való megállapodást kellene aláírnia. A dokumentum magába foglalná a jelölt választási ígéreteit, azt közjegyzővel hitelesítenék, azután ennek lapján felelősségre lehetne vonni mindazokat, akik nem tartják be ígéreteiket. A legionáriusok szerint korlátozni kellene a választói jogot: nem adnának szavazati jogot az írástudatlanoknak és azoknak, akik nem rendelkeznek kellő politikai tisztánlátással. Amennyiben ez nem sikerül, a Mihály Arkangyal Légiósai saját jelölteket állítanak a 2004-es választásokon, jelentette ki Serban Suru, a legionáriusok vezetője. /Bukarestben tegnap Mihály Arkangyal Légiósai tartottak sajtótájékoztatót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

0. május 1.

2001. szeptember 29.

Szept. 29-én van Szent Mihály arkangyal a Gyulafehérvári Főegyházmegye, valamint a székesegyház védőszentje napja, ekkor tartják a Veni Sancte-t, a Római Katolikus Hittudományi Főiskola évnyitóját is. A hat évfolyamon és szabadéven mintegy 115 fiatal tanul. Ugyanakkor megemlékeznek Erdély nagy püspökéről, a 21 éve, 1980. szeptember 29-én elhunyt Márton Áronról. /(Besenyei): Búcsú és tanévnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2003. február 22.

A román történelemben mély hagyománya van a megváltó típusú politikusok miszticizálásának. Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezért például, az egyszerű nép Szent Mihály arkangyal küldöttének tekintette. A Multimedia Political Communication társaság elemzése megállapítja, hogy a politikai élet vitáinak személyközpontúvá tétele a demokratikus intézmények fejlődését gátolja. Az ország politikai struktúrája nem ideológiák, doktrínák és programok alapján alakult ki, hanem a politikusok közötti pillanatnyi személyes kapcsolatrendszer határozta meg az átrendeződés utáni politikai eseményeket. Jelenleg anomália alakult ki a román politikai életben, ugyanis nem a kormánypárt és az ellenzék, hanem a kormánypárton belül zajlik a vita. /B. T.: Mítosz a román politikában. Mély történelmi hagyományok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

lapozás: 1-9